Tudati dimenzióutazás

Hogy ebben ki a szakértő, meg hol lehet ezt tanulni és kinél? Nekem három évembe telt, mire elkezdtem gyanítani, hogy az én állandó külvilágom egy szimuláció és közben állandó tudati utazásokat hajtok végre. Becsuktam a szemeim és láttam a féregjáratot, amin közlekedtem. Szakértő vagyok? Mivel megtanultam kezelni, rutinos biztosan.

Értek hozzá, csinálom, nem ijedek meg. Szakértő lennék? Nincs róla semmilyen papírom. Van még egy jó módszer, keresni kell a témában egy szakértőt és összehasonlítani magamat vele. Létezik rajtam kívül tudati dimenzióutazással foglalkozó személy? Rákerestem, a fele én vagyok. Ha tehát valaki beírja a keresőbe, hogy "tudati dimenzióutazás", akkor az ő szemében én szakértőként jelenek meg. Innentől kezdve aki gyakorlati tudati időutazásban nem tudja eldönteni magáról, hogy ő szakértő-e vagy sem, most már tudja kihez hasonlítani magát.

Van még egy izgalmas gondolatom. Ha én lényegében a meditációs időm majdnem teljes egészében dimenzióutaztam állandó külvilág mellett, akkor a visszatérés után is ezt fogom tenni, csak változó világok közt? Mert az, hogy maradok egyhelyben és a világok változnak körülöttem kevésbé tetszik. Mert rossz esetben ez évmilliárdos időlépték is lehet.

Felvetődik a kérdés, ha már a ma embere olvas, hogy ez üzletileg hogyan lehet kiaknázható. Az üzleti megközelítés akkor válik fontossá, ahogy közeledsz, minél távolabb vagy és szóba hozod, annál inkább néznek (itteni értelemben) cigánynak. Tehát minél feljebb vagy, annál fontosabb, hogy véletlenül se forduljon elő az, hogy te a pénz miatt idegeskedsz. Ezt csak úgy lehet megcsinálni, ha sok pénzed van vagy úgy, hogy kevés. A mi biztonsági játékot kedvelő megszállóink a keveset szeretik, a sokat meg a kis kedvenceiknél. Ami nem egy alternatíva se nekem, sem a hasonló helyzetben lévőknek, sem a társadalomnak. A mindennapi kenyér is jó dolog, ám nem állítja túl magasra a lécet, nem beszélve a szerelőről és a csekkekről. Amúgy meg lehet csinálni pénz nélkül is ilyen gondokkal, ám ennek az lesz az ára, hogy hirtelen válik fontossá a pénz egyszercsak és ez túl gyors a segítőknek. Akkor is az lenne, ha értenék is a problémát, nem csak úgy tennének.

Szóval nehéz elképzelni, hogy egyszer csak az utcáról megkeres egy ügyfél. Mert ugye ki lenne itt ügyfél, miért fizetne és mennyit? A mennyit nem nehéz, minél többet. Hogy miért fizetne? Max tudati taxizásért, mert a katonai kimentéseket befejeztem. Ám ilyenkor egy itteni világhoz szokott ember arra szeret gondolni, hogy megfizeti és oda viszem, ahova mondja. Most vonatkoztassunk el attól, hogy belegondolni is rossz, mik történnének velük, ha tényleg oda jutnának. Ha a feketepiacon tényleg vannak ilyenek, akkor most szólok, hogy rendszerszintű változások jönnek, amikben benne van az is, hogy mindenkit automatikusan reloginol a login rendszer és el is helyez a megfelelő pozíciójába az új multiplex vetítésben. Én sem tudom felülbírálni, hisz most alacsonyabb látószögre közeledtem onnan és olyan megszállók is jöhetnek, akik ilyesmikre pályáznak. Nos no chance! Maximum az ÉlményPark Kutatás Fejlesztés keretein belül megpróbálhatom meghackelni, vagy más módon időt nyerni. Ezt a szolgáltatást sem szükséges óriásplakátokon hirdetni.

Hogy miért nem állapodon meg valahol? Mert ez az állandó mozgás innen nézve az állandó külvilágban megállapodottság hangulatú. De ebben a kísérletben csak azok tudnak részt venni, akik bejutnak a tudathajómba, hogy állandó jelenlétük legyen, különben ahogy elhagyom a zónát, eljelentéktelenedem azoknál, akik tudata nincs jelen. Ahogy ismét beérek a zónába, frissülnek a változások, amik a legtöbb esetben véget is vetnek a továbbiaknak. Általában egy ilyen élmény után is csak kevesen merülnek ebbe bele és fejlesztik magukat hozzá, az én jelenlétem pedig teljesen más, mint ahogy engem mindenki régről ismert. Azaz csak kevesen jutnak fel a fedélzetre, ám vetített hologramként nagyon is valószínű a folytatás, aminek meg vannak a megfelelő szabályai.

Azt gondolom a minőségi ugrás akkor következik be, ha letudtam egy csomó más melómat és erre tudok figyelni. Hogy kialakítsam ennek a megállapodott külvilágú állandó utazásnak a szabályait, amik rám is vonatkoznak. Ugyanis a lehetőségeim olyanok, amiket nem lehet konkrétumokkal csak elvekkel kordában tartani. Aki bejutott a Hajóra, úgyis külön kabint kapott és csak a saját világának kapuin túl találja a többieket. Fel lehet fedezni a bárt és a többi ilyet. Szóval a minőségi ugrás a megfelelő minőségű és közös érdeklődésű emberek (jó) társasága, vagy egy újabb magányos időszak, amiben hatalmasat haladok előre a fejlesztésekben.